A kortárs irodalom általában megosztó. Főleg, ha gyerekirodalomról van szó.

Nekem nem jönnek be a konnektornyalogató, apát fejbeverős versek, de az erdei kisállatok sem, akik óvodába járnak és még a 3 évesben is felmerült a kérdés, jó de hol vannak a szüleik.

Általában nem szeretem a gyerekeket ostobának kezelni és ez az irodalmi nevelésben is megnyilvánul. Ennek szellemében Fekete István novellái voltak a nyitó olvasmány élmények, miután évekig tartott az „anya fejből mesélj” korszak. Ezek a mesék kis történetek voltak, ami felölelte az aznapi eseményeket és persze volt, hogy közben én is elaludtam. Örülök, hogy az iskolai olvasókönyvben Schmidt Egon, Gárdonyi Géza is ott van. Most, hogy már olvas, értőn és helyesen igényes lett. Provokáltam és kezébe adtam a konnektornyalogató verseket, de felháborodva letette. Elmondta a véleményét, de én inkább nem írom le. Nem tudnám olyan plasztikusan visszaadni. Aztán láttam Bársony Istvánt, Széchenyi Zsigmondot és Schmidt Egont is a kezében. Persze a Geronimo Stilton is ott szerepel és egy délután túl van rajta. Benedek Elek és Gárdonyi mesék, és történetek.

No, de kortárs irodalom. Itt jött be egy karácsonykor a mélyen gyökerező állatszeretet és Telegdi Ágnes könyvei átütő találkozása. Szerelem lett első olvasásra. Amikor olvasni tanult, ahogy ő mondja „egy felnőtt barátjának” minden este felolvasott egy történetet telefonon a Téli madármesékből. Közben olvasom, hogy van olyan általános iskola, ahol a kötelező olvasmányok közé emelték Telegdi Ágnes könyveit. Kortárs irodalom, ami értéket közvetít, nem üti agyon az állatszereplőit az unalomig ismert tulajdonságokkal. Viszont megismerkedhetnek a gyerekek a valódi állatokkal. Talán arra is rájönnek, hogy a tej nem dobozban születik. Hiszen van olyan fotó, ahol a boci is megszületik. Talán arra is rájönnek, hogy nem kínozzák az állatokat olyan helyen, ami nem az ő életterük, és nem kérnek a nyolcadik emeltre bernáthegyit, vagy húsvétra nyuszit. Vajon mikor veszítette el a kortárs gyerekirodalom a finoman és lágyan átszőtt ismeretátadó szerepét. Tündér Lala és társai kimentek a divatból? Közben olvasom, hogy angliai magyar iskolákban szintén ott vannak Telegdi Ágnes könyvei. Még talán van egy kis remény számomra is. Úgy alakult, hogy találkoztunk az írónővel, aki megfelelő rutinnal kezelte és oszlatta el, az utána már évek óta vágyakozó és az elmúlt napokban felfokozott türelmetlenségtől teljesen leblokkolt nyolcéves szorongását. Sikerült és életre szóló elkötelezettség született a kis lélekben. Olyannyira, hogy a következő prózamondó versenyre készülve, Telegdi Ágnes Egerészölyv balladája legyőzte Fekete Istvánt és Bársony Istvánt. Minden presszió nélkül. Azt hiszem ezért érdemes íri. Ezért érdemes olvasnunk.